Skip to main content Skip to search

Gyümölcsfák telepítése

Ültetési tanácsok, tippek

A faiskolánkban kapható oltványokat a legnagyobb gondossággal neveljük, készítjük elő kitermelésre illetve termeljük ki, majd az azt követő tárolás és árukiadás során is mindent megteszünk azért, hogy a lehető legjobban eredő, egészséges és életerős ültetvényanyagot adjunk át a vevőnek. Az alábbi jó tanácsokkal szeretnénk az oltványainkat továbbkísérni a faiskolától egészen az ültetésig:

Szállítás

  • A vermelőnkben tárolt növények gyökérzete elegendően nedves, védve van a kiszáradástól. Erre azonban szállítás közben is figyelnünk kell. Ügyeljünk arra, hogy ne nyitott platójú szállítóeszközön vigyük haza az oltványokat, illetve ha más megoldás nincs, legalább nedvesítsük be és gondosan bugyoláljuk be a gyökérzetet a szállítás idejére, mert a menetszél még meleg időjárás esetén is teljesen kiszáríthatja a gyökérzetet.
  • Fagyos napokon javasolt a növényeket a hőmérséklet szabályozására alkalmas hűtőkamionban szállítani, amely képes az 1-2 °C-os hőmérsékletet szünetmentesen biztosítani.
  • Figyeljünk rá, hogy ne szállítsuk a szabad gyökerű gyümölcsfákat gyümölcsökkel egy légtérben, mert azok etilént termelnek, amely káros a gyökérzetre nézve.

Tárolás

  • Ha nem tudjuk azonnal eltelepíteni az oltványokat, jóelőre, még hazaszállítás előtt gondoskodjunk a megfelelő tárolásukról. Ha nincs erre alkalmas, 1-2 °C-os hőmérséklet tartására alkalmas hűtőtárolónk, készítsünk elő egy laza, homokos talajú területet vermelőnek, ássunk egy legalább 80 cm mély, széles árkot. Ebbe helyezzük az oltványok gyökerét úgy, hogy minden kötegre külön-külön szórjuk a földet és gondoskodunk arról, ne maradjon „levegős”, a föld teljesen körülfogja a gyökereket, csak ezután tegyük mellé a következő köteget. A frissen rászórt földet alaposan meg kell taposni és megbizonyosodni róla, hogy még egy hevesebb eső sem tudja kimosni a földet a gyökerek közül.
  • A vermelőbe télre beköltöző nyulak, de leginkább a pockok mérhetetlen károkat tudnak okozni, mindenképpen javasolt a vermelő rendszeres ellenőrzése, főleg tavaszi telepítés esetén.
  • Ha hűtőtárolóban tartjuk az oltványokat ültetésig, figyeljünk arra, hogy a gyökerek hamar kiszáradnak, főleg a levegőkeringető ventillátor használata mellett. A gyökereket két-háromnaponta kell nedvesíteni, legjobb, ha ez ködpermetezők segítségével történik. Itt is fontos szabály, hogy gyümölcsökkel nem szabad együtt tárolni az oltványokat. Maguk az oltványok is termelnek szén-dioxidot, illetve etilént, ezért jó, ha lehetőség van időnként szellőztetni a tárolóhelyiségben.

Ültetés

  • Mindegy, hogy tavaszi vagy őszi ültetésről van szó, akkor legjobb az eredés, ha a talajhőmérséklet 8 °C felett van.
  • Mielőtt elültetjük az oltványokat, érdemes a gyökérzetüket vízbe állítani, az alma-, cseresznye-, szilva-, kajszi-, őszibarack-oltványokat legalább 24, legfeljebb 48 óráig. A körteoltványok érzékenyebbek a kiszáradásra, legalább 48, maximum 72 órát ajánlunk. Házikertben lehetőség van gyökérpépet is készíteni: egy nagyobb kádba földet és vizet keverünk össze kb. palacsintatészta-sűrűségűre, ebbe belemártjuk a gyökérzetet és rögtön beleállítjuk az ültetőgödörbe. Ha gyökérbetegségektől tartunk, lehet a pépbe kaptán-tartalmú növényvédőszert is keverni.
  • Csak annyi oltványt szállítsunk ki egyszerre az ültetvénybe, amennyit pár órán belül el tudunk ültetni. Az ültetésre várakozó oltványok gyökerét ne hagyjuk szabadon, takarjuk be a napsütés és főleg a szél elől!
  • Figyeljünk az ültetési mélységre: a szemzési ill. oltási hely maradjon a talajfelszín fölött. Általános szabály, hogy minél hosszabb rész látszik ki az alanyból, annál inkább érvényesülnek az illető alanynak a tulajdonságai pl. törpésítő alanynál a növekedéscsökkentő hatás, tehát jó, ha úgy választjuk meg az ültetési mélységet, hogy a szemzési/oltási hely kb. 10 cm–rel legyen a talajfelszín fölött.
  • Az ültetőgödörbe érdemes lassan feltáródó, komplex műtrágyát tenni (nézze meg műtrágya kínálatunk), sokat segít az oltványok kihajtását követően. Fontos, hogy csak olyan trágyát ill. műtrágyát használjunk, amely közvetlen gyökérkontaktus esetén sem éget, nem okoz szöveti károsodást!
  • Figyeljünk arra, hogy a földet alaposan tömörítsük oda a gyökerekhez, ha ez elmarad, a gyökérzet kiszárad, nem tudja felszívni a vizet és a tápanyagokat, ezen kívül fagyérzékeny lesz.
  • Ültetés után közvetlenül érdemes alaposan beöntözni a frissen ültetett területet, kb. 30-40 mm-es vízmennyiséggel (kb. 10 l / fa). Az eredési százalékot hihetetlenül megnöveli, ha a frissen eltelepített oltványok facsíkját valamilyen szerves anyaggal betakarjuk pl. komposzt, gombakomposzt, a sorközötti állomány zúzásakor keletkező növényi maradványok stb., mert segít az ültetéssel megmozgatott talaj hő- és vízháztartásának kialakításában.
  • A növények vízellátása a továbbiakban is tökéletes lesz, ha ún Gyökéritató-t is helyezünk az oltványok mellé. A Gyökéritató jellegzetes kialakítású, üreges szerkezetű csövecske, amely nedves és levegős környezettel támogatja a gyökerek fejlődését.A kis csövecskék – szájnyílásukkal akár felfelé, akár lefelé fordulva helyezkednek el – vizet és levegőt tárolnak, így a tápanyagok feltáródnak. Egyedi hatásmechanizmuk egy új felismerésen alapul. A növények táplálásában nem a különféle vegyszereket részesítjük előnyben, fontosabbnak tartjuk a talajban meglevő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) aktivizálását. Az ásványi mikroőrlemény tartalmú és szerves kötőanyaggal stabilizált gyökéritató-agrooter csövecskék nem csak a növényeknek, de a talajéletnek is tápanyagforrása.Tápanyagleadásuk a gyártástechnológia révén fokozatos. A talajban élő mikroorganizmusokat “etetik, itatják”, vagyis táplálják és ellátják nedvességgel. A növények gyökérkörnyezetében a mikroorganizmusok életfeltételeit, a laza, levegős, páradús, nedves talajközeg nagymértékben javítja. Ez az oka, hogy a gyökéritató-agrooter csövecskékben mikroorganizmusok kolóniái jönnek létre.A gyökerek bizonyítottan a nedvesség irányába törekszenek. A vízraktározó csövecskékbe belenőtt gyökerek gyökérszőrein keresztül megvalósuló tápanyag felvétel éppen ott történik meg, ahol a legaktívabb a talajélet. Eredményeként – növényfajtól függően -, hamarabb kialakul és megkezdődik a baktériumok, a gombák és a növény közötti együttélés hatékony táplálkozási rendszere.